„Nem elég tapasztalni, de meg is kell érteni! Ezért rendszeresen keressük hozzáértők cikkeit, kutatásait, megnyilvánulásait a témában. Most Szabó Nikolett tudományos kutató cikkéből idézünk mely a najaforest.hu oldalon található. Szabó Nikolett elsősorban a gomba folyékony kivonatai kapcsán írja le szakvéleményét. Ezek a kivonatok hasonlóan a rágógumihoz a szájban felszívódó étrend-kiegészítőként funkcionálnak. Cikkéből csak a mechanizmusra vonatkozó részeket idézzük. Akit a gombákra vonatkozó részek is érdekelnek látogassa meg az oldalt.”
HOGYAN MŰKÖDNEK A TABLETTÁK?
„Az étrend-kiegészítő tabletták a hatóanyag és töltőanyagok, stabilizátorok, a tabletta szétesését elősegítő anyagok és síkosítóanyagok keverékei. A keveréket granulálják, és tabletta formába préselik. A segédanyagok minősége és mennyisége, valamint a préselés mértéke befolyásolja, hogy a tabletta milyen gyorsan esik szét, és a hatóanyag milyen gyorsan szívódik fel. A gyártók úgy szabályozzák ezeket a változókat, hogy optimális felszívódást érjenek el.
Ha a hatóanyag túlságosan gyorsan szabadul fel a tablettából, a vérszint túl magassá válhat, ez pedig túlzott reakcióhoz vezet. Ha nem szabadul fel elég gyorsan, a hatóanyag nagy része felszívódás nélkül távozhat a széklettel.
A kapszulák zselatin tokba helyezett hatóanyagból és segédanyagokból állnak. A zselatin héj nedvesség hatására megduzzad, átnedvesedés után a benne levő anyagok felszabadulnak, a héj pedig általában gyorsan elbomlik.”
MI LEHET A BAJ A TABLETTÁKKAL?
„A felszívódást és a biológiai hasznosíthatóságot befolyásolhatja a táplálék, egyes gyógyszerek együttes szedése, vagy emésztési zavarok, bélgyulladás is. Például a magas rosttartalmú ételek megköthetik a hatóanyagot, megakadályozva ezzel annak felszívódását. Hashajtók és a hasmenés, melyek felgyorsítják a béltraktusban tartózkodó anyagok kiürülését, csökkenthetik a felszívódást, de hatással lehet az is, ha a bélcsatorna egy részét (a gyomrot vagy a vastagbelet) sebészileg eltávolítják.
Előfordulhat, hogy kapszulák, tabletták fel sem oldódnak, mire elérik a vékonybél azon szakaszát, ahol a felszívódás megtörténik, vagyis a vitamin nem jut el a sejtekhez. Vagy ha fel is oldódnak, lehet, hogy nem érintkeznek elegendő ideig a vékonybél falával, ami szintén megakadályozza a teljes felszívódást
A fenti felszívódási problémákon túl a legnagyobb problémát a kötőanyagok jelentik, melyek segítségével az összetevők tabletta-formát öltenek, vagy maga a kapszulahéj is megterhelést jelent az emésztőrendszer számára.
A gyomorban és a gyomor-bélrendszerben lévő enzimek csökkenthetik az orális kiegészítőket. Ugyanakkor az is probléma, hogy az antioxidánsok nem képesek hatékonyan áthaladni a sejtmembránokon. Például számos olyan flavonoid, amelyek a laboratóriumban in vitro erőteljes antioxidáns hatást fejtenek ki, az orális fogyasztás után csak nagyon alacsony koncentrációkat érnek el a vérben.
A szájon át történő felszívódás sokkal hatékonyabb, mint a tápcsatornán keresztül történő hasznosulás, ugyanis a tápanyagok gyorsabban szívódnak fel a száj bukkális nyálkahártyáján keresztül.
A szájüreget bő vérellátása és vékony epitheliuma viszonylag kis felülete ellenére is alkalmassá teszi különböző hatóanyagok felszívódására. A szájüreg pH-ja közel neutrális (pH 6), ahol az enyhén bázikus elektrolitok jelentős hányada disszociálatlan, így ezek lipoid-víz megoszlási hányadosuk alapján jól felszívódhatnak a szájüregből. Egy adott vegyület felszívódását elsősorban disszociációs konstansa határozza meg.”
LÁSSUK A SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁT
„A szájüregből felszívódó hatóanyagok azonnal a szisztémás keringésbe jutnak, mintha vénásan fecskendeznénk be a hatóanyagokat, nem úgy, mintha a bélből szívódna fel, amikor a portalis vénán keresztül először a májba kerül.
A szájon át történő felszívódás természetesen nem azt jelenti, hogy a teljes hatóanyag mennyiség a szájnyálkahártyáján keresztül szívódik fel, hanem a szájon át történő felszívódás kifejezésen azt írja le, hogy egy kiegészítő (vagy gyógyszer) felszívódása elkezdődik a szájban, és az emésztőrendszeren áthaladva még a legtöbbjük a vékonybélből is felszívódik.”
A FELSZÍVÓDÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
„Szájszárazság esetén lassabb a hatóanyag kioldódása, amit befolyásolhat a szájban a pH érték megváltozása is. Ez leggyakrabban valamilyen étel vagy ital, például kávé, tea, gyümölcslé, kóla fogyasztása után jellemző, ezért ezek fogyasztása kerülendő…”
Tesszük hozzá: A rágógumizás nem csak a hatóanyagok bevitelérő szól, hanem életérzés és ízélmény is. Tehát a fenti anyagok kerülése abban az esetben ajánlott, amennyiben szerintenénk a rágógumiban levő anyagok felszívódását támogatni.
„A száj nyálkahártyán keresztül történő felszívódásnak elsősorban vízben oldódó hatóanyagok esetében van létjogosultsága.
A szájüregben a membránok bőséges nyálkásodásnak vannak kitéve, amelyek folyamatosan szekretálódnak és ürülnek. (nyelv, beszéd és nyálmirigy-váladék a lenyelés reflexje)”
Így az erős nyáltermelés hasznos a felszívódás szempontjából!
„A szájnyálkahártyán keresztül történő (szublingvális) felszívódás a következő előnyökkel jár:
- Sokkal gyorsabb, mint más módszerek. A hatóanyag hatását a vérben való koncentráció mérésével határozható meg. Amikor egy gyógyszert lenyelünk, órákig is eltarthat, mielőtt elérné a kívánt vérkoncentrációt. A szublingvális útvonal esetében percekig tart csak.
- Ez lehetővé teszi hogy a hatóanyag megkerülje az emésztőrendszert. Egyes anyagok, lenyelve már eleve megsemmisülnek, mielőtt eljutnak a véráramba. Ez történhet a gyomorban, vékonybélben vagy a májban. A szublingvális felszívódás során a hatóanyag közvetlenül a véráramba kerül. Egy másik eset, amikor a szublingvális módszer segíthet, ha egy személy nem képes megemészteni bizonyos specifikus tápanyagot betegség miatt (mint pl felszívódási zavarok, bél gyulladásos betegségei). A hatékony emésztés nem mindig biztosított, főleg ha az emésztőrendszer nem működik tökéletesen.
- A szublingvális felszívódás hatékonysága hasonló ahhoz, mint amikor intravénásan adunk be valamilyen gyógyszert. Egyes anyagok csak a nyelv alatt szívódnak fel. „